Saját tartású állatokból, saját előállítású házi termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozunk feleségemmel.
Termékeink 100% adalék és tartósítószer mentesek!
A kistermelői lét nagy előnye, hogy nem kell mások hozzáállása vagy hiányosságai miatt idegeskedni.
„Egy főnököm van, a Györgyi!”
A családi gazdaságunkkal járó feladatokon és felelősségen osztozunk, és az idáig vezető út egyáltalán nem volt könnyű.
Gyerekkorom óta az állatok közelében éltem. Szüleim a helyi téeszben dolgoztak, de otthon is mindig tartottak haszonállatot. A hentes szakma kitanulása után, a Baranya megyei Gerdéhez közeli vágóhídon kezdtem el dolgozni, ahova később a feleségem is követett. Adminisztrátorként, bolti eladóként és takarítóként is dolgozott, a cég ugyanis a vágástól a feldolgozáson át az értékesítésig mindennel foglalkozott. Mi pedig meg is tanultunk mindent. A papírmunkát a családi gazdaságban is Györgyi végzi, emellett a húsfeldolgozásba is besegít. Az állatokkal elsősorban én foglalkozom, a piacra pedig állandó beosztás szerint, felváltva járunk.
A döntésben az is szerepet játszott, hogy egyáltalán nem tetszett a tartósítószer használat a húsfeldolgozásban. Belső meggyőződésünk hogy: „Ne etessék tovább az embereket méreggel, hanem készítsünk húsárut a nagyapák receptjei alapján!”
Só, bors, paprika, fokhagyma és elegendő idő az érleléshez semmi másra nincs szükség a jó füstölt áruhoz. Sokan valami igazán finomat, különlegest akarnak készíteni, és éppen ezzel rontják el!
A munka most is sok, hiszen reggel kimegyek az állatokhoz azután csak azt veszem észre hogy este lett. Mégis örömmel tölt el minden nap.
„A legjobban az tetszik, hogy kiviszem az árut a piacra, a visszatérő vevők meg azt mondják hogy ez olyan, mit amilyet a nagyapjuk csinált.”
Sertést es húsra tenyésztett keresztezett borjakat hizlalunk, emellett tojótyúkokat tartunk a családi gazdaságban. Az állományok nagysága nagyon eltérő a nyári és a téli időszakban, a hidegebb hónapokban ugyanis füstölt húsfélékre és tojásra is sokkal nagyobb a kereslet.
A termékfejlesztésben korábbi élelmiszertechnológus főnökasszony is besegített, de a legnagyobb tapasztalatot az jelentette, hogy 15 évig böllérkedtem házi disznóvágásokon. Megfigyeltem, mi kell az embereknek. Nagyon erős kolbászt például csak akkor készítek, ha kifejezetten kérik.
A marhák számára közel fél hektáron bekerítettük a szomszédos telkeket is, ahol egész nyáron legelni és hűsölni tudnak. A szomszédok pedig örülnek, hogy nem kell kaszálniuk.
A szénát és a takarmányt a közeli kistérségi gazdáktól vásároljuk. A zöldségesektől pedig összegyűjtjük a megmaradt primőröket a piacok végén.
A későbbiekben szeretnék a jelenlegi állatlétszám duplájával gazdálkodni, ami nagyjából 500 tojót, 15 borjút és 140 hízót jelentene. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a kisebbik fiam, aki jelenleg mezőgazdasági iskolát végez, átvegye az állatok körüli tennivalókat.
